MAGYAR FÜRDŐKULTÚRA NAPJA 2016.

Ebben az évben október 08.-án ünnepeljük a Magyar Fürdőkultúra Napját.

A jeles nap alkalmából fogadják írásunkat:

Elmélkedés a Magyar Fürdőkultúra Napján…

Hogy miért is élvezzük a fürdést?

Az Ember és a víz, az Ember és a fürdés története ősidők óta összefonódik. A történelemben, az írott és tárgyi emlékek kutatása közben sorban és ismétlődően újra, és újra felmerül fürdésünk és annak kultúrája.

Nézzük csak…

Az Ótestamentumban Dániel könyvében Zsuzsanna a kertjében fürdik fürdőkádjában… De Dávid király is fürdőzés közben pillantja meg Uriah feleségét, akibe nyomban bele is szeret.

India és Pakisztán határán napjainkban régészek feltárják az 5000 éves város, Mohendzso- Daro települést, ahol vízvezetékkel és csatornával ellátott fürdőszobás lakásokat és közösségi fürdőt találnak.

Mohamed próféta a Koránban írja elő, hogy minden mohamedán embernek hetente rituális megtisztulási fürdőt kell vennie, amit úgy neveznek, hogy Hammam.

A rómaiak kifejlesztik, és felvirágoztatják a medencés, társas fürdőkultúrát, mely gyakorlatilag mai fürdőkultúránk alapja.

Az északi népek, az arktikus klimatikus viszonyok ellenére kifejlesztik sajátos hőlégfürdőzési kultúrájukat, mely ma már a világon mindenütt megtalálható a szaunák formájában.

Ugye mind ismerős emlékek és tények. És folytathatnám a sort a végtelenségig…

De honnan is ez az igény a fürdőzés iránt? Honnan a fürdés szeretete?

Elmélkedésemet onnan indítom, hogy Feleségem áldott állapotba került és kis magzatunk fejlődésnek indult méhében. Amikor már akkorka volt, hogy mozgását érzékelni lehetett kezemmel is, elgondolkodtam vajon mit érezhet Ő, az anyaméhben lévő kisbaba. Egyáltalán mi veszi őt körül, mivel érintkezik?

Hamar eljutottam ismét a vízhez, hiszen a magzatvíz az, mely a magzati életben körül veszi Őt, körül vesz minden emberi magzatot, anno körül vett mindannyiunkat, Téged is Kedves Olvasóm!

Ez a víz adja a békességet, ez adja a biztonságot, ez adja a Magzatot körbeölelő végtelen szeretet érzését, melyre a születést követően is – tudatosan, vagy tudat alatt – mindannyian vágyunk. De mire emlékszünk erre már felnőtten? Tudatosan kevesen gondolunk ebbe bele. Ugyanakkor, ha érintkezünk a vízzel – legyen az 36 C körül – ellenállhatatlan vonzalmat érzünk, hogy testünk minél nagyobb felületén érintkezhessünk vele. Ha pedig elmerülünk az éltető elemben, testünket körülöleli, hat ránk a hidrosztatikai nyomásával, mely minden irányban állandó erősségű. Ezzel is a stabilitást sugallja. Hat ránk a hőmérsékletével és felidézi bennünk azt a melegséget, melyet édesanyánk méhében érezhettünk. Igen, ezt éreztük, a biztonságot, a mindenünket körülölelő szeretetet, az Édesanya gyöngéd ölelését.

Nohát, legyünk tudatában ennek! Fürödjünk módszeresen, fürödjünk abban a tudatban, hogy a víz visszaadja Édesanyánk szeretetét, azt a békét, melyet anno édes méhében élhettünk át.

De felnőttként már más hatást is nyújt az éltető elem. Hazánk unikális gyógyvizei fájdalmat csökkentenek, közérzetet javítanak, mozgásában bekorlátozott ízületeinknek visszaadják a mozgás szabadságát. Elfogyasztva étvágyat növelnek, májat, gyomrot, vesét gyógyítanak. Vagy akár a hévízi tó környékén sétálva gőzét belélegezve, immunrendszerünket erősíti.

Elkísér minket életünkön folyamán, a magzati élettől, a születésen át, vagy éppen a  keresztelővíz formájában, a sportoláskor, az idősebb kori gyógyulásig, majd a kegyes halálig.

Hasson ez a pár sor emlékeztetőül minden alkalommal, mikor testünket merítjük hazánk egy-egy gyógyfürdőjének medencéjében, vagy úszás közben, vagy akár a kánikulai strandolás alkalmával.

Íródott Budapesten, 2016. október 08.-ra, a Magyar Fürdőkultúra Napjára.

Hefelle-Kiss Ferenc

Kontakt/További információ: info@magyarfurdokultura.hu

VIHAR? VILLÁM? TANÁCSAINK FÜRDŐVENDÉGEKNEK!

Az elmúlt időszakban felerősödtek a heves villámlással járó zivatarok. A Fürdőüzemeltetők többsége villámveszély esetén kiüríti a fürdőt, tiltja a fürdőzést. Miért? Itt olvashatod:

Fotó illusztráció, forrása: www.idokep.hu

Ezt még akkor is helyesen teszik, ha jól látható és jól működő villámvédelem van az adott fürdőben.

A nagy vízfelületek sík felszínén a fürdőzők ún. csúcshatást tanúsítva vonzhatják a villámokat, így emelkedik annak veszélye, hogy fürdőző közelébe csapjon be a villám. Ez már akkor is veszélyes, ha a villám 100 m-en belül csapódik be a környezetünkbe, hiszen olyan feszültségtölcsér keletkezik, mely villamos balesetet okozhat.

Ha 100-500 m távolságon belül csapódik be a villám, akkor a fény és hang hatásával okozhat sokkos állapotot, mely egy medencében vagy természetes vízen életveszélyes lehet.

Ezért vihar esetén mellőzzük a medencében, vagy természetes vízben való tartózkodástól.

HAGYOMÁNY ÉS EGÉSZSÉG EGY FORRÁSBÓL…

 

A MAGYAR FÜRDŐKULTÚRA NAPJÁRA 2015. OKTÓBER 10.

Elmélkedés a Magyar Fürdőkultúra Napján…

Hogy miért is élvezzük a fürdést?

Az Ember és a víz, az Ember és a fürdés története ősidők óta összefonódik. A történelemben, az írott és tárgyi emlékek kutatása közben sorban és ismétlődően újra, és újra felmerül fürdésünk és annak kultúrája.

Nézzük csak…

Az Ótestamentumban Dániel könyvében Zsuzsanna a kertjében fürdik fürdőkádjában… De Dávid király is fürdőzés közben pillantja meg Uriah feleségét, akibe nyomban bele is szeret.

India és Pakisztán határán napjainkban régészek feltárják az 5000 éves város, Mohendzso- Daro települést, ahol vízvezetékkel és csatornával ellátott fürdőszobás lakásokat és közösségi fürdőt találnak.

Mohamed próféta a Koránban írja elő, hogy minden mohamedán embernek hetente rituális megtisztulási fürdőt kell vennie, amit úgy neveznek, hogy Hammam.

A rómaiak kifejlesztik, és felvirágoztatják a medencés, társas fürdőkultúrát, mely gyakorlatilag mai fürdőkultúránk alapja.

Az északi népek, az arktikus klimatikus viszonyok ellenére kifejlesztik sajátos hőlégfürdőzési kultúrájukat, mely ma már a világon mindenütt megtalálható a szaunák formájában.

Ugye mind ismerős emlékek és tények. És folytathatnám a sort a végtelenségig…

De honnan is ez az igény a fürdőzés iránt? Honnan a fürdés szeretete?

Elmélkedésemet onnan indítom, hogy Feleségem áldott állapotba került és kis magzatunk fejlődésnek indult méhében. Amikor már akkorka volt, hogy mozgását érzékelni lehetett kezemmel is, elgondolkodtam vajon mit érezhet Ő, az anyaméhben lévő kisbaba. Egyáltalán mi veszi őt körül, mivel érintkezik?

Hamar eljutottam ismét a vízhez, hiszen a magzatvíz az, mely a magzati életben körül veszi Őt, körül vesz minden emberi magzatot, anno körül vett mindannyiunkat, Téged is Kedves Olvasóm!

Ez a víz adja a békességet, ez adja a biztonságot, ez adja a Magzatot körbeölelő végtelen szeretet érzését, melyre a születést követően is – tudatosan, vagy tudat alatt – mindannyian vágyunk. De mire emlékszünk erre már felnőtten? Tudatosan kevesen gondolunk ebbe bele. Ugyanakkor, ha érintkezünk a vízzel – legyen az 36 C körül – ellenállhatatlan vonzalmat érzünk, hogy testünk minél nagyobb felületén érintkezhessünk vele. Ha pedig elmerülünk az éltető elemben, testünket körülöleli, hat ránk a hidrosztatikai nyomásával, mely minden irányban állandó erősségű. Ezzel is a stabilitást sugallja. Hat ránk a hőmérsékletével és felidézi bennünk azt a melegséget, melyet édesanyánk méhében érezhettünk. Igen, ezt éreztük, a biztonságot, a mindenünket körülölelő szeretetet, az Édesanya gyöngéd ölelését.

Nohát, legyünk tudatában ennek! Fürödjünk módszeresen, fürödjünk abban a tudatban, hogy a víz visszaadja Édesanyánk szeretetét, azt a békét, melyet anno édes méhében élhettünk át.

De felnőttként már más hatást is nyújt az éltető elem. Hazánk unikális gyógyvizei fájdalmat csökkentenek, közérzetet javítanak, mozgásában bekorlátozott ízületeinknek visszaadják a mozgás szabadságát. Elfogyasztva étvágyat növelnek, májat, gyomrot, vesét gyógyítanak. Vagy akár a hévízi tó környékén sétálva gőzét belélegezve, immunrendszerünket erősíti.

Elkísér minket életünkön folyamán, a magzati élettől, a születésen át, vagy éppen a  keresztelővíz formájában, a sportoláskor, az idősebb kori gyógyulásig, majd a kegyes halálig.

Hasson ez a pár sor emlékeztetőül minden alkalommal, mikor testünket merítjük hazánk egy-egy gyógyfürdőjének medencéjében, vagy úszás közben, vagy akár a kánikulai strandolás alkalmával.

Íródott Budapesten, 2015. október 10.-re, a Magyar Fürdőkultúra Napjára.

Kiss Ferenc

A TERMÁLFÜRDŐK SZEZONJÁRA

Hogyan hatnak a gyógyvizek?

Összetett hatásról beszélhetünk. A víz fizikai tulajdonságain – hőmérséklet, áramlás, felhajtóerő stb. – kívül a vízben oldott ásványi anyagok kémiai hatása is érvényesül. Ezek az anyagok a bőrön keresztül képesek felszívódni szervezetünkben, miközben a szervezet is kibocsát anyagokat a vízbe. Fürdés közben a vízfelszín felett képződő gőzökben oldott anyagokat pedig belélegezzük. Ivókúra esetén a gyógyvíz a gyógyszerekhez hasonló módon fejti ki kémiai hatását.

Nagyon fontos, hogy a legtöbb gyógyvíz fájdalomcsillapító hatása okán a fürdőkúra közben és után felhagyhatunk a kemikáliás gyógyszerek alkalmazásával, vagy jelentősen csökkenthetjük az adagjukat. A meleg vizes fürdők hatására vérbőség keletkezik, a görcsös izmok, inak, szalagok ellazulnak, ezzel javítva a mozgásképességet.

A vízben oldott ásványi anyagok közül a reumatológiában elsősorban a kénnek és a rádiumemanációnak van jelentős szerepe. A Kén kifejezetten gyulladáscsökkentő hatású és a helyi anyagcserét fokozza. A Radium gyulladáscsökkentő és ingerhatása is elfogadott.

Bizonyított tény, hogy az idült mozgásszervi megbetegedésben szenvedők egy-egy fürdőkúrát igénybe véve, az azt követő évben lényegesen kevesebbet töltenek betegállományban.

Nagyon fontos! A fürdő csak kúraszerűen használva gyógyít. Egy-egy fürdőzés kellemes hatású, de gyógyhatásról csak kúra után beszélhetünk. A fürdőkúra az idegrendszert áthangolja, így is hozzájárulva a krónikus panaszok megszűnéséhez.

A gyógyvizek javallottak álmatlanságra, kimerültségre, idegesség tüneteire, tehát egészségünk megőrzésére is!

HAGYOMÁNY ÉS EGÉSZSÉG EGY FORRÁSBÓL…

A MAGYAR FÜRDŐKULTÚRA NAPJÁRA 2014. OKTÓBER 11.

Kislányom születésére… Elmélkedés a Magyar Fürdőkultúra Napján…

Hogy miért is élvezzük a fürdést?

Az Ember és a víz, az Ember és a fürdés története ősidők óta összefonódik. A történelemben, az írott és tárgyi emlékek kutatása közben sorban és ismétlődően újra, és újra felmerül fürdésünk és annak kultúrája.

Nézzük csak…

Az Ótestamentumban Dániel könyvében Zsuzsanna a kertjében fürdik fürdőkádjában… De Dávid király is fürdőzés közben pillantja meg Uriah feleségét, akibe nyomban bele is szeret.

India és Pakisztán határán napjainkban régészek feltárják az 5000 éves város, Mohendzso- Daro települést, ahol vízvezetékkel és csatornával ellátott fürdőszobás lakásokat és közösségi fürdőt találnak.

Mohamed próféta a Koránban írja elő, hogy minden mohamedán embernek hetente rituális megtisztulási fürdőt kell vennie, amit úgy neveznek, hogy Hammam.

A rómaiak kifejlesztik, és felvirágoztatják a medencés, társas fürdőkultúrát, mely gyakorlatilag mai fürdőkultúránk alapja.

Az északi népek, az arktikus klimatikus viszonyok ellenére kifejlesztik sajátos hőlégfürdőzési kultúrájukat, mely ma már a világon mindenütt megtalálható a szaunák formájában.

Ugye mind ismerős emlékek és tények. És folytathatnám a sort a végtelenségig…

De honnan is ez az igény a fürdőzés iránt? Honnan a fürdés szeretete?

Elmélkedésemet onnan indítom, hogy Feleségem áldott állapotba került és kis magzatunk fejlődésnek indult méhében. Amikor már akkorka volt, hogy mozgását érzékelni lehetett kezemmel is, elgondolkodtam vajon mit érezhet Ő, az anyaméhben lévő kisbaba. Egyáltalán mi veszi őt körül, mivel érintkezik?

Hamar eljutottam ismét a vízhez, hiszen a magzatvíz az, mely a magzati életben körül veszi Őt, körül vesz minden emberi magzatot, anno körül vett mindannyiunkat, Téged is Kedves Olvasóm!

Ez a víz adja a békességet, ez adja a biztonságot, ez adja a Magzatot körbeölelő végtelen szeretet érzését, melyre a születést követően is – tudatosan, vagy tudat alatt – mindannyian vágyunk. De mire emlékszünk erre már felnőtten? Tudatosan kevesen gondolunk ebbe bele. Ugyanakkor, ha érintkezünk a vízzel – legyen az 36 C körül – ellenállhatatlan vonzalmat érzünk, hogy testünk minél nagyobb felületén érintkezhessünk vele. Ha pedig elmerülünk az éltető elemben, testünket körülöleli, hat ránk a hidrosztatikai nyomásával, mely minden irányban állandó erősségű. Ezzel is a stabilitást sugallja. Hat ránk a hőmérsékletével és felidézi bennünk azt a melegséget, melyet édesanyánk méhében érezhettünk. Igen, ezt éreztük, a biztonságot, a mindenünket körülölelő szeretetet, az Édesanya gyöngéd ölelését.

Nohát, legyünk tudatában ennek! Fürödjünk módszeresen, fürödjünk abban a tudatban, hogy a víz visszaadja Édesanyánk szeretetét, azt a békét, melyet anno édes méhében élhettünk át.

De felnőttként már más hatást is nyújt az éltető elem. Hazánk unikális gyógyvizei fájdalmat csökkentenek, közérzetet javítanak, mozgásában bekorlátozott ízületeinknek visszaadják a mozgás szabadságát. Elfogyasztva étvágyat növelnek, májat, gyomrot, vesét gyógyítanak. Vagy akár a hévízi tó környékén sétálva gőzét belélegezve, immunrendszerünket erősíti.

Elkísér minket életünkön folyamán, a magzati élettől, a születésen át, vagy éppen a  keresztelővíz formájában, a sportoláskor, az idősebb kori gyógyulásig, majd a kegyes halálig.

Hasson ez a pár sor emlékeztetőül minden alkalommal, mikor testünket merítjük hazánk egy-egy gyógyfürdőjének medencéjében, vagy úszás közben, vagy akár a kánikulai strandolás alkalmával.

Íródott Budapesten, 2014. október 11.-re, a Magyar Fürdőkultúra Napjára.

Kiss Ferenc ügyvezető

FÜRDŐS SZAKMAI TRÉNING 2014.

Kedves Fürdőüzemeltető!

Tegye fürdőjét versenyképessé, tréningeztesse velünk munkatársait!

10 éves szolgáltatási etikai oktatási tapasztalattal rendelkező ügyvezetőnk vállalja 1 napos tréningek megtartását.

Egy csapat, egy cél, középpontban a Fürdővendég!

Értéket kívánunk átadni a fürdőkben dolgozóknak.

Egyeztessen időpontot itt: info@magyarfurdokultura.hu

A Facebook lapunkat lájkoló fürdők kedvezményt kapnak!

Lájkolja itt: www.facebook.com/MagyarFurdokultura

Magyar Fürdőkultúra Kft.

VÍZ VILÁGNAPJA 2014. MÁRCIUS 22.

Vállajuk a Víz Világnapjához köthető ismeretterjesztő előadások megtartását.

Kérjen személyre szóló tematikát tartalmazó ajánlatot intézményébe itt: info@magyarfurdokultura.hu

Rendeljen előadást a következő témakörökben, 20-60 perc időtartamban:

- Az ember és a víz, a magyar fürdőkultúra kialakulása

- Vízgyógyászat Magyarországon

A Víz Világnapját minden évben március 22-én ünnepeljük, melyről az ENSZ 47. közgyűlése 1992-ben döntött Dublinban.

A tagországok célja az volt, hogy felhívják a világ figyelmét: bolygónk édesvízkészlete nem kifogyhatatlan forrás. Tisztaságának megőrzése érdekében jóval nagyobb figyelmet kell szentelnünk a környezetünk védelmére is.

A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sósvíz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva, az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik.

Magyar Fürdőkultúra Kft.