Eltűnt fürdők nyomában – Budapest – Pestszenterzsébet

 

A Pestszenterzsébeti Gyógy- és Strandfürdő

A főváros XX. kerületében, a Soroksári Duna-ág bal partján létesült az 1920-as években. 1932-ben kutat fúrtak a területén, melyből értékes és unikális jódos és konyhasót tartalmazó gyógyvíz tört a felszínre.

1936-ban gyógyfürdőt építettek, majd a II. Világháborút követő államosítás keretében a fürdő a Fővárosi Fürdőigazgatóság, 1996-tól a Budapest Gyógyfürdői Zrt. kezelésébe került.

A létesítményt a 2000-es évek elején felújították, majd bezárták.

HAGYOMÁNY ÉS EGÉSZSÉG EGY FORRÁSBÓL…

Magyar Fürdőkultúra Kft.

FÜRDŐKEZELÉS? HOL MIT GYÓGYÍTANAK?

Mozgásszervi megbetegedésekre alkalmas gyógyvizek:

  • Budapesten a Szt. Gellért, Rudas, Szt. Lukács, Király, Széchenyi, Veli Bei, Rácz (jelenleg zárva) gyógyfürdőkben.
  • Vidéken: Balf, Bükfürdő, Hévíz, Zalakaros, Harkány, Hajdúszoboszló és Gyula fürdőiben találhatóak.

 

Nőgyógyászati megbetegedéseket eredményesen gyógyítanak:

  • Budapesten a Szt. Gellért, Széchenyi fürdőkben.
  • Vidéken Balf, Zalakaros, Harkány, Parád, Hajdúszoboszló fürdőiben.

Gyomor- és bélpanaszok kezelésére alkalmas vizek:

  • Budapesten Rudas, Szt. Lukács, Széchenyi fürdők ivókúrái.
  • Vidéken Balf, Bükfürdő, Zalakaros, Harkány, Parád, Gyula ivókúrái.

Szívbetegségeket a balatonfüredi szívkórház gyógyfürdőjében gyógyítanak.

Perifériás keringési zavarok kezelését a Szt. Gellért Gyógyfürdőben végzik.

Bőrgyógyászati megbetegedések kezelésére Balfon, Zalakaroson és Hajdúszoboszlón van lehetőség.

További információ itt: info@magyarfurdokultura.hu

HAGYOMÁNY ÉS EGÉSZSÉG EGY FORRÁSBÓL

Magyar Fürdőkultúra Kft.

Ásványvizek… Mi az? Milyet? Mire?

ISMERETTERJESZTÉS – ÁSVÁNYVIZEK

Ásványvíz fogalma: azokat a vizeket nevezzük Magyarországon ásványvíznek, melyek a földfelszín alatti vízrétegekből természetes úton a felszínre törve, vagy mesterségesen a felszínre szivattyúzva literenként 1000 mg oldott ásványi só tartalmúak. Ásványvíz továbbá az olyan víz, melynek oldott ásványi só tartalma 500-1000 mg között található és még tartalmaz biológiailag hasznos összetevőket bizonyos küszöbérték felett.

Ezek a vizek nem tévesztendők össze az ásványi anyaggal dúsított vizekkel.

Természetes ásványvizeink felhasználhatóak folyadék pótlására, illetve az ásványi anyagok bevitelére. Ezért fontos, hogy milyet, mikor és mennyit fogyasztunk.

Javallatok/ellenjavallatok:

  • Nátriumban gazdag ásványvizek: nem javasolt szívbetegségek és magas vérnyomás esetén.
    • Pl. PÁVAI VAJNA, APENTA, CSERKE KINCSE, MISTRAL, MIRA
  • Jódtartalmú ásványvizek: segíti a szellemi frissességet, a hajnövekedést, az anyagcsere folyamatokat. Egyes pajzsmirigy megbetegedések esetén fogyasztása TILOS!
    • JODICUM, JODAQUA
  • Kalcium tartalmú vizek: csontritkulás megelőzésére alkalmasak.
    • VISEGRÁDI, BALFI, APENTA, THEODORA KÉKKUTI.
  • Fluorid tartalmú vizek: segítenek a fogszuvasodás megelőzésében, védik a csontrendszert.
    • THEODORA KEREKI ÉS KÉKKÚTI, VISEGRÁDI, APENTA, SALVUS 

HAGYOMÁNY ÉS EGÉSZSÉG EGY FORRÁSBÓL…

Váljék egészségükre!

Magyar Fürdőkultúra Kft.

Jogszabály változások fürdők üzemeltetőinek

 

Tisztelt Üzemeltető!

Tájékoztatjuk, hogy az elmúlt időszakban az alábbi törvények, kormányrendeletek jelentek meg:

  • 2012. évi XXXI. Törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról.
  • A Kormány 74/2012. (IV. 13.) Kormányrendelete a katasztrófavédelmet érintő egyes kormányrendeletek módosításáról
  • A módosított  219/2011. (X. 20.) Kormányrendelet  értelmében nem alkalmazható katasztrófavédelmi bírság azzal szemben, aki az üzemazonosítási adatszolgáltatási kötelezettségének 2012. május 15.-ig eleget tesz.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján az uszodák, vízművek Katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetését illetően az alábbi információkat tette közzé a Hatóság:

A Kat. IV. fejezetének hatálya alá tartozó, ivóvízellátással, szennyvíztisztítással foglalkozó üzemeltetők esetében a Kat. 79. § (1) a) alapján minden esetben kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni. (Például azok a vízművek, ahol a jelenlévő klór mennyisége meghaladja az 1 tonnát.)

A Kat. 79. § (1) b) szerinti gazdálkodó szervezetek esetében a Kat. 79. § (2) c) pontja alapján a kizárólag közvetlenül lakossági szolgáltatást nyújtó vállalkozások mentességet élveznek a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetése alól. Ez a mentesség azon gazdálkodó szervezetekre érvényesíthető, amelyek kizárólag közhálózatra történő ivóvízellátást, illetve közcsatornáról fogadott szennyvizek tisztítását végzik, függetlenül attól, hogy a fentiekben részletezetett közszolgáltatást gazdasági társaságok is igénybe veszik.

Ez a mentesség nem érvényesíthető azon gazdálkodó szervezetek esetében, amelyek nem, vagy nem kizárólag közszolgáltatást végeznek, hanem például ipari parkok, vállalkozások vagy üzemek részére nyújtanak víziközmű szolgáltatást (erőművi kazántápvíz szolgáltatás, ipariszennyvíz-tisztítás, vízlágyítás stb.).

Kizárólag akkor kell fizetniük az uszodáknak, szállodai üzemeltetésű uszodáknak, fürdőknek, strandoknak, ha a telephelyükön lévő klór 1 tonnát meghaladó mennyisége miatt a Kat. IV. fejezetének hatálya alá tartoznak, egyéb esetben, mivel lakossági szolgáltatatást végeznek, nincs ilyen kötelezettség.

További információért kérjük forduljanak hozzánk itt: info@magyarfurdokultura.hu

Budapest, 2012. április 20.                                                   Magyar Fürdőkultúra Kft.

Forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu (Iparbiztonság menüpont, Gyakran ismételt kérdések)

HELY- ÉS FÜRDŐTÖRTÉNET BUDAPEST

 CSEPELI STRANDFÜRDŐ AVAGY EGY FÜRDŐ A SOROKSÁRI DUNA PARTJÁN

A Soroksári-Dunaág partján az 1930-as évektől működött dunai strand. Azonban a terület akkori tulajdonosa, a Csepel Vas- és Fémművek 1959-ben belekezdett egy nagy szabású strandépítésbe. 1961-ben nyitotta meg kapuit a Csepeli Strandfürdő egy 1000 m2-es úszó, és egy 1680 m2-es strand medencével. A Fürdőt két évig üzemeltette az iparvállalat. 1963-ban átadták a Fővárosi Fürdőigazgatóság kezelésébe és tulajdonába.

Mivel a területen rendelkezésre állt jó minőségű termálvíz, így a későbbiekben gyógymedencével bővítették a létesítményt.

Vízellátása: Az ún. I. sz. kút, mely a fürdő létesítésének gondolatát is adta, gyakorlatilag elapadt. Így 1961-ben fúrtak egy második kutat, mely 45 C-os alkáliákat is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, kloridos és szulfátos hévizet termelt a felszínre 1500 l/perc volumenben.

A jó minőségű és magas hőmérsékletű termálvíz ellenére nem létesült állandó gyógyfürdő a területen.

HAGYOMÁNY ÉS EGÉSZSÉG EGY FORRÁSBÓL…

Magyar Fürdőkultúra Kft.

HELY- ÉS FÜRDŐTÖRTÉNELEM

 

ERZSÉBETI GYÓGYFÜRDŐ, AVAGY EGY UNIKÁLIS GYÓGYVÍZ A NŐI BAJOKRA…

 

Pesterzsébeten, Budapest XX. kerületében az 1920-as évek végén a Gubacsi hídtól közvetlenül délre létesült egy strandfürdő. 1932-ben fúrtak egy kutat, melynek különleges összetevői – sós-jódos – és gyógyhatása miatt minősített gyógyvízzé nyilvánítottak. A terület Földváry János magántulajdonában volt, aki kád és medence fürdőket, valamint egy 12 szobás szállodát építetett. A II. Világháborút követően az államosítás keretében került a fürdő a Fővárosi Fürdőigazgatósághoz. 1950 körül új épületet emeltek rá. A 3 gyógyvizes medence mellet forró hőlég és gőzkamra is helyet kapott a létesítményben. Az 1932-ben fúrt sós-jódos kút idővel tönkre ment. 1956-ban fúrtak egy újat. A kút 112 m-es mélységből 15 C-os alkálikloridos, metabórsavat is tartalmazó, brómos, jódos rendkívül agresszív ásványvizet termel a felszínre. A vizet kazánokkal melegítették a fürdési hőmérsékletre.

 

Az Erzsébeti Gyógyfürdő vize alkalmas volt ízületi gyulladások, porckorongsérv és unikálisan nőgyógyászati idült, gyulladásos folyamatok, vérzési rendellenességek gyógyítására.

 

A fürdőt 2000-es évek elején felújították. Korszerű medencehidraulikával és akadálymentesítéssel látták el. Azóta nem működik.

HAGYOMÁNY ÉS EGÉSZSÉG EGY FORRÁSBÓL…

Magyar Fürdőkultúra Kft.

Forrás: Magyar Fürdőkultúra Kft.

ISMERETTERJESZTÉS A FÜRDŐK KEDVELŐINEK

A FINN SZAUNA

Hazánk rendkívül színes fürdőkultúrájának alakulásában komoly szerepet játszott az északi és az orosz nép fürdőkultúrája. A termoterápia egyik legelterjedtebb módja, a szauna kultúra a XIX. század vége felé kezdett elterjedni hazánk területén. Ma a legelterjedtebb szauna az ún. finn szauna.

Egy mondás szerint, ha a finn ember telket vásárol, hogy házat építsen, a telken először a szaunát építi fel. Való igaz… A finnek életébe központi szerepet játszik a szauna. Ma is vannak vidékek, ahol a szaunában élik az életüket a finn emberek. Ott esznek, oda hívják vendégeiket, sőt egyes vidékeken a szaunában szülnek a finn nők és ott is ravatalozzák fel halottaikat.

De milyen is az igazi finn szauna?

A finn szauna fából és kizárólag fából készül. Nincs helye a szaunákban – még rögzítő elemként sem – a fémeknek. Gondoljuk el, milyen érzés enne egy 80 C-os fémhez hozzáérni egy szaunában…

Az eredeti fűtését fa tüzelésű kályha biztosította, mely a helyiség sarkában, vagy közepén volt található. Innen az eredeti neve is: füstös szauna.

Hogyan szaunáznak a finnek?

A szaunát szoba hőmérsékleten tartják. Bőrüket megtisztítva és pár perces meleg vizes kéz- és lábfürdő után foglalják el helyüket a szaunában a finnek. Ezek után kezdik el a szauna felfűtését. A szaunát a bent ülőkkel együtt fűtik fel 100 C fölé, néha 120 C-ig. A finnek versenyt űznek, ki bírja tovább a bent tartózkodást, de általában 20-30 percig tart egy szeánsz. A szaunát elhagyva jeges vízben hűtik le magukat a szaunázók.

Természetesen ez a módszer egy közösségi fürdőben kivitelezhetetlen, ezért nem terjedt el széleskörűen a hazai közfürdőkben sem.

Milyen az elterjedt finn szauna?

Fából készült borítással ellátott épített kabin., leggyakrabban üveg ajtóval. A levegő felforrósítását elektromos kályhával biztosítják., melynek tetején vulkanikus kőzetet hevítenek.  A jó szauna legalább 3 szintes. Alul 40 C, középen 60-80 C, legfelül 80-100 C hőmérséklet uralkodik. A helyes szauna használat során megtisztálkodva ülünk a szaunába. A benntartózkodás időtartamát, mely edzettségtől függ – általában 10-20 perc –  javasolt 3 részre bontani. Az első harmadban ülve, a második harmadban fekve, a harmadik harmadban újra ülve töltsük az időt. A szaunázást hideg vizes merülő fürdővel fejezzük be, majd 10-15 perces pihenéssel folytatjuk. Ezt a körfolyamatot ismételjük 3-4 alkalommal egymást követően.

Élettani hatása:

A szaunázás során a szív munkája 80 %-al, a pulzus 50 %-al növekedik. Fokozódik a verejték kiválasztás, a bőr erek kitágulnak, a faggyúmirigyek kitisztulnak, a bőr felhámrétege lekopik, az izomzat kilazul, az anyagcsere fokozódik, a vérnyomás csökken, a szervezet ellenálló képessége növekszik.

A hidegvizes fürdőzéskor a bőr-erek hirtelen összehúzódnak, a vérnyomás ismét emelkedik, a keringés javul. A szaunázás igen megterhelő lehet, ezért idősebbeknek inkább hőlégfürdő, vagy gőzkamra kezelés javasolt, de ezekről majd a következő alakalommal.

HAGYOMÁNY ÉS EGÉSZSÉG EGY FORRÁSBÓL…

Kérjük támogassa kulturális törekvéseinket Facebook oldalunk lájkolásával.

Nyerjen fürdőbelépőt a Facebook-on minden hétfőn induló Játsszatok… Nyerjetek… Fürödjetek… játékunkon.

Magyar Fürdőkultúra Kft.

Ma van a Víz Világnapja

A Víz Világnapját minden évben március 22-én ünnepeljük, melyről az ENSZ 47. közgyűlése 1992-ben döntött Dublinban.

A tagországok célja az volt, hogy felhívják a világ figyelmét: bolygónk édesvízkészlete nem kifogyhatatlan forrás. Tisztaságának megőrzése érdekében jóval nagyobb figyelmet kell szentelnünk a környezetünk védelmére is.

A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sósvíz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva, az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik.

Emlékezzünk meg ma a vízről, mely nélkül nem lehetne élet a Földön.

Magyar Fürdőkultúra Kft.

HELY- ÉS FÜRDŐTÖRTÉNELEM BUDAPEST, III. KERÜLET

RÓMAI FÜRDŐ avagy egy strand a római légiók hagyatékán

A Nyugat-római birodalom keleti határa a Dunáig nyúlt. A légiók, előretörésükkor minden olyan helyen, ahol a természeti adottságok megengedték, katonai táborvárosokat építettek. Mi kellett a városok építéséhez? A legfontosabb éltető elem, a VÍZ. Pannonia területe bővelkedett ilyen területekben. Az egyik leghíresebb ilyen terület Aquinqum, magyarul “Bővíz”.

Ez a terület bővelkedett forrásokban, melyekre építkezve fürdőket, lakóházakat, és természetesen cirkuszt építettek a rómaiak. De itt található Pannonia legnagyobb római fürdő emléke a Thermae Maiores, és a leghosszabban fennmaradt vízvezeték-rendszer, az ún. Aquaductus is.

Buda északi részén fakadó bővizű 22 C-os forráson mindig is fürdőt üzemeltettek.  A XIX. sz. végén a Római Fürdő a Ringer család tulajdonában volt. Az államosítás keretében 1949-ben vette át a Fővárosi Fürdőigazgatóság.

2002-ben a Széchenyi Terv keretében felújított strandfürdő területén több helyen feltárásra kerültek a római kori emlékek. Ekkor kerültek kialakításra a fürdő római jellegét hangsúlyozó építészeti elemek, mint a timpanonos elrendezésű pénztár és fogadó épület, valamint területi zuhanyozók.

HAGYOMÁNY ÉS EGÉSZSÉG EGY FORRÁSBÓL…

Kérjük támogassa kulturális törekvéseinket Facebook oldalunk lájkolásával.

Nyerjen fürdőbelépőt a Facebook-on minden hétfőn induló Játsszatok… Nyerjetek… Fürödjetek… játékunkon.

www.facebook.com/MagyarFurdokultura

Magyar Fürdőkultúra Kft.